Kicsi kora óta dúdolgat

A népzenekedvelőknek nem hangzik ismeretlenül az Ivánovics vezetéknév, hiszen Tündének, a tüneményes hangú Fábri-Ivánovics Tündének köszönhetően immár csaknem két évtizede Vajdaság-szerte, a Kárpát-medencében, és talán azon túl is gyakran felhangzik, különösen népzenei körökben. Tünde hangja mellett, dalain nőtt fel unokaöccse, Viktor is, aki ugyan még csak ötödikes, de énekben, tambura-megszólaltatásban több ízben is megmutatta, hogy nagynénje nyomdokaiban jár.

Újvidéki otthonában kerestük fel, és azonnal megbizonyosodtunk róla, hogy a népzene nem az egyetlen szenvedélye. A városi házban ugyanis helye van díszhalnak, lemmingnek, macskának, vizslának, nyúlnak…, ki tudja, minek nem, de még egy kígyónak is. Viktor leghőbb vágya volt, és a tizedik születésnapjára megkapta a felvételünkön is látható kígyót. Nagy gonddal eteti, gondját viseli, szereti. Én is megsimogathattam, és mondhatom, meglepően kellemes a tapintása, a bőre korántsem hideg, rideg.

Viktor sokoldalú fiú. Nagy szenvedélye mégis a zene. Népdalénekes, E-prim tamburán játszik. Felkészítő tanárai nagynénje, Tünde (ének), Fábri Géza és Oláh Sándor (tambura). A nála jóval beszédesebb édesanyja, Anna elárulja, Viktor kicsi kora óta dúdolgat, zenét hallgat, ha csak teheti, most viszont, ha másként nem lehet, skype-on keresztül tanul, és a nagyszüleinél gyakorol. Míg címoldali felvételünk készült, tamburaszó kísért bennünket a ház és az udvar minden pontján, amerre csak kerestük a fényképezkedésre alkalmas helyet. A fotón is látható a tambura Viktor kezében. Úgy tűnik, az ének mellett Viktor valóban megkedvelte a hangszert, hiszen alig egy éve tanul rajta muzsikálni, de szinte részévé vált. Ezenkívül, vagy inkább elsősorban kiváló hangja van, énekével leveszi lábukról az embereket. Zsenge pályafutása során a magyar népzene mellett belekóstolt a szlovák és a szerb dallamokba is.

Szülei benevezték a Fölszállott a páva vetélkedőre: tamburával és énekkel fog fellépni. Reméljük, ezúttal sem marad el a siker, mint legutóbbi vetélkedése helyszínén, Mohácson, ahol a nevezetes busójárás alkalmával rendezték meg a IX. Országos Népzenei Tehetségkutató Versenyt. Viktor szólista kategóriában első helyezést ért el.

Nem ez az első jelentős eredménye. 2012-ben és 2013-ban első lett szólóének kategóriában a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és az Újvidéki Rádió Szólj, Síp, Szólj! népzenei vetélkedőjén, tavaly pedig hangszerszólista kategóriában érte el a legjobb eredményt. A XIII. ÁMV-n ugyancsak első lett a szólóénekesek között.

Viktor apukája, Zsolt elárulta, hogy fia cselgáncsozni is szeret, zöld övig jutott el, de a temerini Falco környezetvédelmi egyesület táborait sem hagyná ki, hisz az állatok a legjobb barátai. Persze sok mindent szeretne ő is kipróbálni, és ki is próbált: kosárlabdát, úszást, labdarúgást. És még ezzel sem mondtunk el mindent Viktorról, például azt, hogy öt nyelven kommunikál. Többet, vagy kevesebbet, de egyre jobban. Vegyes családba született ugyanis húgával, anyjuktól szlovákul, apjuktól magyarul tanultak meg. Szerb nyelvű tagozatra járnak, ahol, mint ti legtöbben, németül és angolul is tanulnak.